Tudtam én, nagyon is jól, hogy ha valami plusz is lesz a szülinapi hétvégén, akkor én azt meg fogom érezni, ne adj isten szívni. És hát így is lett, bár a szívás még csak elméleti síkon mozog és egyenlőre csak az én fejemben, de az-ez pont elég arra, hogy felháborogjon a mostanra úgy ahogy lenyugodott tengerem.

Szóval a hétvége óta majd mindennap trécselünk online. Érdekes, mert ugye erre sem mostanában volt példa. És naná, hogy balfasz harmincfeletti Single-ként (bár anno 20 évesen sem voltam egy fokkal sem jobb) el-elindulnak a gondolataim. Az a rohadt kulcs tehet mindenről. Miért adta? Ez olyan számomra, hogy fel vagyok hívva keringőre. Vagy minimum még egy plusz kört kapok a befizetett kör mellé a ringlisen. Csak valahol azért nekem ez is-is kell. Voltak már bennem felkiáltó jelek ezzel a történettel kapcsolatban, és ez a hétvége amúgy szerintem nem is rázna meg. Csak az a rohadt kulcs. Úgy gondoltam, hogy lezártam a dolgot, de azt is be kellett látnom, hogy mint emberre, mint társaságra lehet, hogy szükségem lenne a személyére. A szülinapi dugjunk dolog meg csak úgy jött. De a szex elvileg (mondom elvileg) nem változtatott volna a dolog, mármint a lezártam elhatározása mellett. Ahogy én az gondolom/gondoltam..... Mert oké, hogy szexet-dugást emlegetünk, de azért ugye nálunk más a szitu, mint egy sima gyors numeránál. És ezzel valamelyest számoltam is, bár előre érzelmekről beszélni, vagy megálmodni őket igencsak badarság vagy inkább látnoki képességeket feltételező lenne részemről. Gondolni valamire és átérezni azért mégiscsak két külön dolog. Az a kurva kulcs. Isten bizony ezen kattog az agyam egész héten, bár az intenzitás hálisten a múlt heti bezsongást nem éri el. :P A kattogásom azon dolgokra vonatkozik, hogy nekem ez így nem fog menni. Mármint egyszer dugni, az oké, mert éppen kellett, mert szülinapom volt ésatöbbi. De hogy én kulcsos csajé legyek a volt pasimnál? Azt azért mégsem kellene beterveznem. Ahogy az előző posztban is írtam, hogy ebben az esetben mégis ki a rossebb dönti el, hogy nekem szexelhetnékem támadt-e vagy sem? Nincs arra semmilyen biztosíték, hogy neki is éppen akkor lenne ingere, amikor nekem, illetve ha éppen ezek egyeznek is időben, akkor mondjuk át tudjuk hidalni a tér-időbeli különbségeket. Na ez nekem már magas labda, és olyan fajta, amit nem tudok és lehet nem is akarok elérni és lecsapni. Anno ezért nem működött túl sokáig a Sz. féle iszony/viszony, mert nem bírtam, hogy nincsenek fix. dolgok, csak éltünk ahogy jól esett, illetve inkább úgy, hogy Sz.-nek jól esett. Szóval én erre alkalmatlan vagyok. A következő variánsok jutnak most ezzel kapcsolatba eszembe:

 - csak barátok vagyunk, és soha nincs köztünk semmi testi mizéria (két puszin és baráti ölelésen kívül)

 - megpróbáljuk mégegyszer

Jelenlegi állás szerint mindkettő borzongással tölt el mit ne mondjak. Bár a baráti dolgot abból a szempontból könnyebb betartani, hogyha nem találkozunk, akkor nincs kísértés sem. Kulcsot szépen visszakapja, és részemről lezártnak tekintem a dolgot. A második meg nehéz dió, nem kicsit az. Ezen is kattogok nem kicsit. Hálisten vagyok annyira őszinte saját magamhoz és tisztelem magam annyira, hogy tudjam a kapcsolatunk zátonyra futásáért én is tettem eleget és nem csak a homokbadugom a fejem, mert az úgy a fasza dolgaimmal. De ez ugye több összetevős. Nem csak kettőnkről szól, bár ha úgy nézem, éppen csak kettőnkről szólna, mármint ha valóban ez a célunk, akkor elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy ezt is lezúzzuk. Próbálom rövid határidőn belül lezárni ez a dolgot, és mivel ezen a hétvégén erre nincs sanszom (megyek haza), így marad a jövő hétvége. Már meg is írtam neki, hogy ha nincs programja, akkor találkozhatnánk. Sajna nem sajna, nem vagyok jó színész, nem tudok színészkedni, előtte meg elég hülyén venné ki a szitu, bár szerintem azért leesne neki a tantusz, hogy valami nem okés a sztoryban. Hosszútávon biztos nem. Úgyhogy ismét eljő a várakozás időszaka. Még hálisten, hogy otthon azért lesznek programok, így talán megúszom, az ezen való kattogást.

Az a kurva kulcs! Ez azért durva, mert anno Sz.-től órát kaptam az első randi után, és az az óra is okozott nem kicsike fejtörést-fejfájást anno nekem. Most meg a kulcs. De hát úgy szép az élet, ha zajlik.

Hétfőnél hamarabb biztos nem jövök, mert nem viszem a gépet haza (nincs kedvem cipelni, melóból megyek a buszra stb.).

HISZEM, HOGY CSODÁLATOS DOLGOK FOGAK TÖRTÉNNI VELEM A KÖVETKEZŐ NAPOKBAN!

Folyt.köv. :)

U.I.: A szex az exszel bejegyzésekhez elég szorosan kapcsolódik a következő kép, remélhetőleg több jelenleg még raktárkészleti hiánnyal rendelkező dologra/dolgomra is érvényes lesz: